Óriási mérföldkő volt

Az elmúlt években felpörögtek a beruházási projektek, a Bácsvíz Zrt. működési területén 30 milliárd forint értékű víziközműves vagyon jött létre. Kurdi Viktor elnök-vezérigazgatóval a Kék-víz projekt kapcsán beszélgettünk.
 
-A Bácsvíz Zrt. számára óriási mérföldkő a Kék-víz ivóvízminőség javító program megvalósulása a működési területünkön.Cégünk 65 éve foglalkozik víz- és csatorna szolgáltatással, gyakorlatilag egyidős a közműves vízellátás megjelenésével, kezdeti fejlődésével. Erre a célra is jött létre. Mára elértünk oda, hogy azokat az ivóvíz minőségi feltételeket nem tudtuk minden településen kielégíteni, amelyek az új uniós szabályozásnak megfelelnek, ez hívta életre a projektet. A tervezési időszak már nagyon régen elindult és most örülünk, hogy saját szemeinkkel láthatjuk ennek a megvalósulását. Mindenféleképpen tehát egy történelmi tett, egy óriási mértékű fejlesztés, amely jelentősen meghatározza cégünk jövőjét, és az üzemeltetési, üzembiztonsági kérdéseket.
 
- A Bácsvíz területén melyik a legnagyobb víztorony? A most elkészült kiskunfélegyházi, hányadik a sorban?
 
-Cégünk 55 településen végez közműves vízszolgáltatást, a legnagyobb víztornyunk Kecskeméten található. Ez nem is csoda, hisz Kecskemét a legnagyobb város, amelynek az ivóvíz-ellátását ránk bízták.A kecskeméti víztorony 3000 m3 térfogatú, 2 víztere van. Sorban a második víztorony térfogat szempontjából a kiskunfélegyházi új víztorony ezzel az 1500 m3-rel. Nagyon örülünk annak, hogy ez felépült. Egyébként a korábbi toronyhoz képest azt várjuk, hogy a biztonsági tartalék, ami rendelkezésre áll – mondjuk egy áramszünet, vagy egyéb vészhelyzet esetén – lényegesen nagyobb, a tüzivíz igények kielégítése sokkal inkább megvalósulhat, és a vízellátó rendszerhez képest egy ideális tároló térfogat jött ezáltal létre. A kiskunfélegyházi regionális rendszeren lévő települések vízigényének kielégítését fogja ez a torony szolgálni.
 
-Lajosmizsén is megépült egy új víztorony, a korábbit pedig lebontották. Mekkora a víztornyok élettartama?
 
-Egy víztorony élettartamát sok minden befolyásolja. Függ attól, hogy milyen technológiával építették, milyen szerkezeti állapotban van és az idők során hogyan bírt ellenállni a különböző hatásoknak; de az is befolyásolja, hogy az adott település – amely vízigényeinek kielégítésére építették az adott víztornyot – az hogyan fejlődik. Sokszor látjuk azt, hogy a települések fejlődése, egy-egy új vállalkozás megtelepedése olyan mértékű vízigény növekedéssel jár, amely már nemcsak a kutak, a víztisztító rendszer bővítését, a vízhálózat hosszának növelését jelenti, hanem bizony tároló kapacitás bővítéssel is járnak. A lajosmizsei víztorony esetében több olyan tényező is szerepet játszott – gondolhatunk a tüzivíz igényekre, gondolhatunk a geodetikus magasságra, illetve a település vízigényéhez számított ideális biztonsági tároló térfogatra – ami indokolta az új toronynak a felépítését. És itt még statikai problémák is felmerültek, amelyek kapcsán nem volt biztonságos a következő évekre, évtizedekre a régi toronynak az ottmaradása.
 
-171 kilométer új ivóvízvezeték épült a programban. Ott ahol eddig nem volt vezetékes ivóvíz, fúrt kutakból látták el a lakosokat. Miért fontos, hogy mindenhova eljusson a vezetékes víz?
 
-A fejlesztési térségben élők számára komoly komfortnövekedést jelent az ivóvízhálózatok bővítése, az ellátatlan területeken nagyon örülnek és pozitívan fogadják e közmű megépítését. Két tényezőre bontom a választ: az egyik minőségi és biztonsági kérdés, amely a víz felhasználására utal, hiszen a fúrt kutakból történő vízfogyasztás komoly kockázatokat rejt magában és ezek a kockázatok az idő múlásával növekednek.Nem igaz már az, amit sokan mondanak, hogy apáink, nagyapáink is ezt a vizet itták, akkor én is majd ebből a kútból fogok inni. Sajnos a föld alatt, a vízzáró réteg fölött olyan talajvíz mozgások vannak és olyan szennyeződéseket lehet találni, amik azt mutatják, hogy évről évre nem pozitív, hanem negatív irányba változnak a vízminőségek, tehát kockázat a fúrt kutakból történő víz ivóvíz céljára történő felhasználása. A másik alapvetően komfort-életminőség kategória. Megfigyelhető az, hogy ahol a felszín közeli vízkészleteket fúrt kutakból termelik ki és ezeket használják a háztartásban, ott a WC-k, fürdőkádak, mosdókagylók esetében kicsapódik a vas, és ez elszíneződést okoz. A mosógépek sem egyformán tűrik ezen hatásokat, és ez bizony nem komfortos, nem mondható, hogy a XXI. század követelményeinekmegfelel. Tehát ebben a kategóriában is jelentős előrelépésre lehet számítani, hiszen az a hálózati víz, ami most már odakerül, vas és mangántalanított, arzénmentesített és alacsony ammóniatartalmú.
 
- 20 településen, összesen 44,5 kilométeren újult meg az ivóvíz vezeték.  Ezeken a helyeken kevesebb csőtörés lesz a jövőben?
 
Örülünk annak, hogy sok azbesztcement csövet ki tudtunk cserélni a projekt keretében, sok utca érintett ebben a munkában. Ezáltal azt várjuk, hogy ezek a régi, és sok esetben 50 -60 éves azbesztcement csövek korszerű műanyag csőanyagra cserélve hosszútávon csőtörés mentes állapotot tudnak biztosítani. Ezek főként kecskeméti belvárosi utcák, hiszen anno ezek voltak az elsők, amelyek a közműves vízellátásba lettek csatolva, tehát ezeken a helyeken érett meg a leginkább a rekonstrukcióra a jelenlegi helyzet. Ezen munkák nagyon komoly körültekintést igényeltek, hiszen nagyon nagy volt a közmű sűrűség és jellemzően minden utca már le voltak burkolva, sok esetben az utcák szűkek is voltak, ezért a vízhálózatok rekonstrukciója nem volt egyszerű. Azt várom egyértelműen, hogy a vízminőségi bejelentések, a hálózati vízminőségre vonatkozó paraméterek is javulni fognak a korszerű csőanyag alkalmazásának köszönhetően.
 
-A Kék-víz projekten belül számos helyen került sor új tűzcsapok kihelyezésére. Miért volt erre szükség?
 
-A tűzcsapok alapvetően a tüzivíz igények kielégítését szolgálják. Nagyon fontos, hogy a tűz helyéhez minél közelebb legyen olyan tűzcsap, ami működőképes és a tűzoltó víz igényeket kielégíti. A legújabb szabványok szerint ezek besűrítése szükséges, és ezért is létesültek új tűzcsapok a működési területünkön, valamint több esetben előfordulhatott az, hogy a régi, elöregedett, nem üzembiztos működésű tűzcsapok kerültek kicserélésre egy korszerű, hosszú távon várhatóan jól működő konstrukcióval.
 
-A kecskeméti vízműtelepeken milyen fejlesztések folytak?
-A kecskeméti 1-es és 2-es számú vízműtelepen arzénmentesítési technológia került kiépítésre, ez a technológia biológiai úton ammónia mentesítést, majd vas-, mangán-, és arzénmentesítést végez. Ez egy komoly rekonstrukció, komoly fejlesztés a korábbiakhoz képest, hiszen a 60-as évek végén épültek ezek a telepek, és a 60-as évek végének víztisztítási technológiája működött az előző időszakban. Most ez kapott korszerű technológiát, korszerű irányítástechnikát, amely felöleli a számítógépes folyamat felügyeletet, folyamatvezérlést, illetve adatgyűjtést is.